A hímek teljesen ártalmatlanok: a nőstényekkel ellentétben nincs is olyan szájszervük, amellyel kiszipolyozhatnák a gyanútlan áldozat testnedvét. Így attól sem kell tartanunk, hogy egy férfitesttel, de női aggyal született moszkitó esetleg megcsapol minket. A legfeljebb egy hétig élő hímek vér helyett növényi nedveket, nektárt szívogatnak.
A nőstények is fogyasztanak nektárt, viszont hosszabb ideig, két héttől akár öt hónapig is élhetnek, noha a hosszabb életciklus eléréséhez nem kell vért szívniuk. Arra egy magasabb cél érdekében, a fajfenntartás miatt van szükségük. A hímeknek meg kell termékenyíteniük a nőstényeket, ezenkívül nem sok dolguk van, energiaszükségletüket bőven fedezi a nektár.
A nőstényeknek viszont le kell rakniuk a tojásokat, minél többet és minél jobb állapotút, ami kiadósabb étrendet kíván. Jelentős mennyiségű fehérjére van szükségük – a tojások lerakása mellett a peték fejlődéséhez is sok fehérje kell –, és mindezt vérszívásból fedezik. Ha nem jutnak vérhez, akkor a tojások nem kelnek ki. Egyes források szerint a tojásrakáshoz szükséges vérmennyiség megszerzéséhez egy csípés is elegendő, mások kettőt tartanak a minimumnak, bár az sem mindegy, mennyi ideje van vérrel feltöltődni a szúnyognak. Szerencsétlen módon a két csípés pont annyi, mint ahány a malária terjesztéséhez kell.
Ám nem minden szúnyogfaj táplálkozik emlősök vérével, vannak, amelyek hüllőkre, madarakra specializálódtak. Az emlősvért kedvelők között előfordul, hogy a nősténytől függ, az állatokat vagy embereket kedveli-e jobban. Magyarországon mintegy ötven szúnyogfaj található, de az embereknek csak néhány okoz kellemetlenséget.A cikk folytatása...
HIRDETÉS
