Szabadi Bélát még csak most ítélték el jogerősen, a postabankos Princz Gábor pere harmadfokra lépett – ezek a legújabb fejleményei a rendszerváltás óta eltelt időszak két nagy korrupciós botrányának. A zóna neves szakértők segítségével összegyűjtötte a többit is.
A korrupció örökzöld politikai téma, a kormányok időről időre meghirdetik ellene a harcot, aztán többnyire látszatintézkedésekbe fullad az egész. A Gyurcsány-kormány legújabb terve, hogy egy új intézménnyel, a Közérdekvédelmi Hivatallal veszi fel a küzdelmet a mindent behálózó korrupció ellen. A
zóna ezen felbuzdulva összegyűjtötte a rendszerváltás óta eltelt időszak legnagyobb korrupciós botrányait.
A tíz legkirívóbb esetet tartalmazó listánk elkészítéséhez szakértők – Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi igazgatója, Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke, Fleck Zoltán jogszociológus, Hack Péter büntetőjogász, volt SZDSZ-es képviselő és Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság volt elnöke – segítségét is igénybe vettük. Szakértőink hangsúlyozták, hogy ezek a botrányok csupán a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen a korrupció természeténél fogva rejtőzködve működik, jóval nagyobb kárt okozva, mint amekkorát a kevés feltárt eset megmutat.
A Tocsik-ügyAz emblematikus ügyből sokan már csak Tocsik Márta jogásznőre és a 804 millió forintos sikerdíjra emlékeznek. (Tocsik Mártának az ÁPV Rt.-vel kötött megbízási szerződései alapján tízszázalékos részesedés járt abból az összegből, amelyet sikerült kialkudnia a privatizált állami vállalatok belterületi földjei után az önkormányzatoknak járó pénzből.) Az 1996-ban kirobbant privatizációs-korrupciós ügyben végeláthatatlanul elhúzódott a bírósági eljárás, különböző büntető- és polgári perek futottak egymással párhuzamosan, egymásnak ellentmondó végeredménnyel. A legfontosabb szál azonban kibogozatlan maradt: a jogásznő első vallomásában azt állította, hogy Boldvai László, a szocialista párt akkori pénztárnoka és Budai György, a szabad demokratákhoz közel álló üzletember azzal fenyegette meg, hogy csak akkor végezheti tovább tevékenységét, ha nekik is juttat a pénzből. Boldvait előbb tíz hónapos letöltendő fogházbüntetésre ítélték, majd mégsem kellett börtönbe vonulnia, mert később jogerősen felmentették.
A Postabank-ügyA maga idejében a második legnagyobb lakossági pénzintézetnek számító Postabank botránya 1997-ben robbant ki. A felszínen látszólag nem korrupciós ügyről van szó, hanem az ügyfelek pénzének hanyag kezeléséről, hibás üzletpolitikáról és a törvényi kötelezettségek szándékos megszegéséről, az ügyészség ezzel is vádolta meg Princz Gábor egykori elnök-vezérigazgatót és vezetőtársait. Azt a szálat azonban kevésbé feszegették, hogy mennyibe került Princzéknek a politikai védelem. Hiszen e nélkül nem kelthették volna évekig a prosperáló bank látszatát, sorozatosan megtévesztve mindenkit, beleértve a bankfelügyeletet is.
Az a bizonyos VIP-lista mindenesetre magáért beszél: e szerint a bank 1992 és 1998 között több mint kétszáz kedvezményes hitelszerződést kötött politikusokkal, közéleti személyiségekkel, fontos állami intézményekkel, például a Magyar Nemzeti Bankkal és a Nemzetbiztonsági Hivatallal. Egy ideig a politikai csatározások és a média kereszttüzébe került Horn Gyula villája, amelyet egy postabankos leánycég épített. A politikai összefonódásokat azonban a rendőrség és az ügyészség az eljárásban nem nagyon feszegette. Pedig sokba került az ügy az állampolgároknak: a Postabankot 170 milliárd forint közpénzből konszolidálták.
A cikk folytatása...
A Postabank-ügy a bírósági eljárások hosszadalmassága szempontjából is jó példa, hiszen a büntetőpernek még mindig nincs vége. Az eljárás harmadfokon kedden kezdődött a Legfelsőbb Bíróságon. A 12 éve húzódó ügyben korábban első fokon felmentették a vádlottakat, majd tavaly a Fővárosi Ítélőtábla a döntést megváltoztatta, és hanyag kezelés miatt elítélte az egykori elnök-vezérigazgatót és három volt banki vezetőt.
A Kulcsár-ügyA brókerügyben is számos cégről és főleg a kormánypártokhoz közel álló közéleti szereplőkről és vállalkozókról derítette ki a nyomozás, hogy „összefüggésbe hozhatók” a milliárdokat törvénytelenül forgató Kulcsár Attilával. Az összefonódások feltárására létrejött parlamenti vizsgálóbizottság azonban eredménytelenül fejezte be a működését. Kulcsár többnyire szocialista politikusokat emlegetett, de felbukkant egy-egy fideszes név is. Az ügyben ennek ellenére egyetlen politikust – Váradi János volt kőbányai szocialista önkormányzati képviselőt – vádoltak meg, ő a kerület vagyongazdálkodásáért felelt. Az őszi elsőfokú határozat alapján a politikust két év, négy év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztéssel és 320 millió forint vagyonelkobzással büntették hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt.
Az augusztusban nem jogerősen nyolc év szabadságvesztésre és 230 milliós vagyonelkobzásra ítélt Kulcsár Attilának még egy váddal kell szembenéznie. A Nemzeti Nyomozó Iroda újabb, még 2001 júliusában elkövetett, 120 millió forintos sikkasztással gyanúsította meg, és az ügyet január közepén vádemelési javaslattal átadta a Fővárosi Főügyészségnek.
Szabadi Béla bűnösJogerősen két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Szabadi Bélát tegnap a Legfelsőbb Bíróság hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt. Az Orbán-kormány volt földművelésügyi államtitkára ellen nyolc éve indult büntetőeljárás. Szabadit legalább egymilliárdos kárt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel is vádolták. Egyebek között azzal, hogy a tárcához kapcsolódó cégeket arra kötelezte, szponzorálják az akkoriban szintén a tárcához tartozó Fradit. Emellett fiktív tanácsadói szerződések, az ország biztonsági készletéből ár alatt eladott liszt és cukor, gyanús exporttámogatások is szerepeltek a vádiratban.
Székely Zoltán vesztegetési ügyeSzékely Zoltánt 2000 októberében érték tetten, amikor a budapesti Gellért Szálló előtt húszmillió forintnyi kenőpénzt vett át. A kisgazda, majd független országgyűlési képviselő azóta is az egyetlen a korrupcióval gyanúsított politikusok közül, akit letöltendő szabadságvesztésre ítéltek. Székely Zoltánt kétrendbeli vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt 2002-ben jogerősen hat év fogházban letöltendő szabadságvesztésre, valamint kilencmillió forint pénzmellékbüntetésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság. A kisgazda politikus az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként előbb harminc-, majd húszmillió forintot kért egy vállalkozótól. A bíróság azt is bizonyítottnak látta, hogy Székely a parlament Környezetvédelmi Alap Céltámogatás ellenőrző albizottságának elnökeként megpróbálta megszerezni magának az Emődnek adott több milliárd forint értékű csatornaépítési támogatás harmadát, és a kivitelezőt is ő nevezte volna meg. A bukott képviselő három év után, 2005-ben szabadult, és azóta is állítja: a kenőpénz csapda volt, a politikai csatározásoknak esett áldozatul.
Hatósági vezetők gyanúban (OMMF, APEH)A fekete és szürke foglalkoztatás elleni évek óta tartó elszánt kormányzati küzdelem tükrében volt megdöbbentő a decemberi hír, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda rendőrei őrizetbe vették az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség vezetőit, Papp Istvánt, a szervezet elnökét, valamint Cseke Zoltánt, az ellenőrzési főosztály vezetőjét. Mindkettőjüket hétrendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsítják, mert munkaügyi szabálytalanságok miatt elmarasztalt cégeknek állítottak ki hamis igazolásokat, amelyekkel közbeszerzési pályázatokon indulhattak, és állami támogatásokat igényelhettek. A szóbeszéd szerint egyes nagy cégek nyugodtan foglalkoztattak feketén munkásokat, nem kellett félniük az ellenőrzéstől. Ha a gyanú beigazolódik, az kínosan érinti az államigazgatást, hiszen egy olyan hatóságról van szó, amely a munka biztonságától kezdve a járulékok befizetéséig sok mindent ellenőriz a munka világában.
Nem kevésbé háborította fel a közvéleményt, amikor az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának vagyonosodási osztályvezetőjét érték korrupción az ősszel. A vezetőt tetten érte a rendőrség, amint éppen egy kétmillió forintot tartalmazó táskát fogadott el. Ez volt az ára annak, hogy az adóhatóság ne indítson vagyonosodási vizsgálatot az illető ellen. Az APEH ezután kénytelen volt újra átnézi azt az 573 vagyonosodási vizsgálatot, amelyet 2007 januárja óta az osztályon végeztek.
Belvárosi ingatlanpanamákKét budapesti önkormányzatnál is nyomoz a rendőrség törvénytelen ingatlanügyek miatt. A VII. kerületben a főügyészség összefoglalója szerint vélhetően kilenc önkormányzati épületet értékesíthettek szabálytalanul. A nyomozás eddigi adatai azt mutatják, hogy a gyanúsítottak mintegy nyolcszázmillió forint kárt okoztak a kerületi önkormányzatnak, valamint további 1,6 milliárd forint kár okozását kísérelték meg. Az ügy kilenc gyanúsítottja közül ketten SZDSZ-es politikusok: Gál György kerületi frakcióvezető, gazdasági bizottsági elnök és Kardos Péter képviselő.
Az erzsébetvárosi forgatókönyv a gyanú szerint a következőképpen nézett ki: a kerületi lakásépítő kft. kisebbségi tulajdonosa, az előzetes letartóztatásból vádalkuval szabadon engedett Nagy György kinézett egy önkormányzati tulajdonú bérházat, amelyet jóval a piaci érték alatt akart megszerezni. A gyanú: Gál György 195 millió forint kenőpénzt fejében ezt el is intézte neki.
A Terézvárosban csaknem egy évtizede tették meg az első feljelentést, de még mindig nincs vége a számos ingatlant érintő, szerteágazó ügynek. A legújabb fejlemény, hogy az Andrássy út 47. szám alatti épület öt évvel ezelőtti, 150 millió forintos, pályázat nélküli eladása ügyében hűtlen kezelés gyanújával folytat nyomozást a BRFK. A döntést annak idején megszavazó politikusokat – 13 embert, köztük a polgármestert és a mostani testület nyolc tagját – gyanúsítottként hallgatják ki.
A Zuschlag-ügy Zuschlag János egykori szocialista országgyűlési képviselőt és társait különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítják a most is folyó büntetőperben. A vádirat szerint a 15 vádlott közreműködött 75 millió forintos állami és európai uniós támogatás jogosulatlan megszerzésében. Felmerült a gyanú, hogy a nyomozás kezdeti eltussolásában magas rangú rendőri vezetők és politikusok is részt vettek. A másodrendű vádlott, Lados István vallomásában Kiss Péter kancelláriaminiszterről, Arató Gergely oktatási államtitkárról és Ujhelyi Istvánról, az MSZP egyik alelnökéről beszélt, mint aki érintett az ügyben.
KözbeszerzésekSzakértőink javaslatára külön „aktát” kapnak összeállításunkban a közbeszerzések. A nagy állami beruházásoknak ugyanis a feltételezések szerint állandó kísérője a korrupció, ám a felderített ügyek száma nagyon kevés, mivel a szereplők szorosra zárják soraikat. Az eddigi legnagyobb kipattant kartellbotrányában egy 2002-es autópálya-tendert osztottak fel egymás között a résztvevők (a Betonút Rt., a DEBMÚT Rt., az EGÚT Rt., a Hídépítő Rt. és a Strabag Rt.), ezt a Gazdasági Versenyhivatal hétmilliárd forintos rekordbírsággal büntetette. Ez azonban a szakértők szerint csak csepp a sokmilliárdos korrupciós tengerben.
Pártfinanszírozás A pártfinanszírozás is a korrupció egyik fő melegágya. Büntetőeljárásokat ezen a téren azonban nem találunk, csupán néhány rövid életű botrányt, amelyről nem derült ki soha semmi érdemi. A szakértők szerint ezen cseppet sem kell csodálkozni, hiszen az ilyen ügyekben a résztvevők egyikének sem érdeke a nyilvánosság. Ha mégis kipattan valami, az azért van, mert valaki megsértődött, de általában gyors lépésekkel minimalizálják az eseteges károkat.
Gyorsan lekerült például a napirendről az ausztriai választási kampánnyal összefüggésben kipattant Strabag-botrány, amelynek lényege, hogy az osztrák cég állítólag egy tanácsadón keresztül az SZDSZ pártkasszájába utalt pénzekkel tette gördülékenyebbé magyarországi tevékenységét. A gyanú szerint áttételesen a szocialista párt, sőt még egy fideszes politikus is kapott anyagi támogatást a cégtől.
Ugyancsak nem derült ki az igazság a Gripen-ügyben. A magyar kormány 2001 szeptemberében döntött a svéd Gripen-gépek beszerzéséről, majd az új kormány 2003-ban módosította a szerződést. A megállapodás értelmében Magyarország bő 210 milliárd forintért lízingel Svédországtól 14 vadászgépet, és a repülők tíz év után magyar tulajdonba kerülnek. A botrány 2007 júniusában robbant ki, amikor egy svéd tévécsatorna a cseh Gripen-beszerzésekről készített riportot, és kiderítette, hogy egy osztrák gróf, Alfons Mensdorff-Pouilly közreműködésével kenőpénzekkel győzték meg a cseheket. Felvetődött a gyanú, hogy ebből a pénzből korábban magyar döntéshozókat is próbálhattak meggyőzni arról, hogy Magyarország a Gripeneket válassza. 2007 novemberében a tekintélyes The New York Times a CIA-ra hivatkozva egyenesen azt írta, magyarországi pártok dollármilliókat kaptak a szerződések elnyeréséért. A több országra kiterjedő ügyben a svéd, a brit és a cseh hatóságok is nyomoznak, csak Magyarországon nem történik semmi érdemi…
