Az adó- és nyugdíjreform korában az embernek természetes, hogy vérszívókról hall. Az már meglepőbb, ha az állatkert fő vérszívójáról kiderül, hogy vegetáriánus. Mai főszereplőnk, a denevérnek látszó Lyle-repülőkutya gyümölcsevésre rendezkedett be.
Bendegúz és két testvére szinte napra pontosan két éve született, és azóta rendületlenül lóg a fővárosi állatkert Pálmaházának egyik oldalsó termében. Ritka és örömteli pillanat, ha személyesen találkozhatunk az apró szárnyasokkal, ám attól óva intenék, hogy bárki madárnak nézze őket.
Épp ebéd közben zavarunk, bár Bendegúzékat néha maga az evés zavarja, mert a természet rosszindulata miatt fejjel lefelé kénytelenek belelógni saját tányérjukba, hogy onnan csipegessék fel az apróra vágott gyümölcsöket. Azt pedig ritkán követi boldogság, ha az étel a gravitációval ellentétes utat jár be a nyelőcsőben.
A denevérek rendjébe tartozó repülőkutyák (angolul flying foxnak, repülő rókának hívják) lógását az magyarázza, hogy szárnyas emlősként csak a lábuk marad, amivel kapaszkodni tudnak, így ráadásul egyensúlyozniuk sem kell, csak függeniük.
Szárnyukat praktikusan nemcsak repülésre használják, hanem egyfajta ballonkabátként is, amely megvéd az esőtől, és a kicsinyek is alábújhatnak. Egyetlen negatívuma, hogy erőteljes szatírkülsőt kölcsönöz viselőjének, ami ráerősíthet a denevérekről kialakult vámpírsztereotípiára.
Ebola ellen is védA vérszívás persze sok denevérre igaz, mert a csaknem ezer denevérfajból csak 150-200 eszik gyümölcsöt. De azért a szárnyas huligánok élete sem abból áll, hogy sötét barlangokban várnak a magányos női turisták fedetlen nyakára. A denevérek fő tápláléka repülő rovarokból, békákból és halakból áll.
A cikk folytatása...
Veszélyt inkább a harapásuk okozta fertőzés jelenthet, mert kiválóan terjesztik a veszettséget, egyes afrikai fajoknál pedig 2001 és 2003 között észlelték, hogy hordozzák az Ebola-vírust anélkül, hogy ők szenvednének a szörnyű kór tüneteitől. A kutatók azt feltételezik, hogy a vizsgált denevérek már tudnak valamit, és képesek túllendülni az Ebolán.
A budapesti repülőkutyák nem találkozhattak a vírussal, mert ők nem afrikai, hanem ázsiai ősökkel büszkélkedhetnek. Bendegúzék faja Thaiföld, Vietnam és Kambodzsa trópusi erdeiben pusztítja a gyümölcsfákat. Megjelenésük is eltér a Magyarországon megszokott denevérekétől, a Lyle-repülőkutyák lényegesen nagyobbak, kiterjesztett szárnyaik fesztávja nagyobb lehet egy méternél is.
Arcuk, orruk valóban kutyára vagy furcsa rókára emlékeztet, bár van, akinek az ördög jut róluk eszébe. A legenda szerint James Cook egyik matróza Ausztrália felfedezésekor esküdözött, hogy látta a parton az ördögöt, ezért a hajóról expedíciót küldtek felderíteni a szörnyet. Vélhetően egész hazaúton cukkolhatták a rémült matrózt, amikor kiderült, hogy csak a békés gyümölcsevő denevéreket keverte össze a pokol urával.
A repülőkutyák leginkább az ázsiai gyümölcsültetvényeket veszélyeztetik, de tény, hogy a növények nehezen lennének meg a repülőkutyák nélkül. Egyes növényfajokat kizárólag ők poroznak be, denevér nélkül a növény is eltűnne a Földről. Szerencsére Lyle-repülőkutyákból van utánpótlás, nem tartoznak a veszélyeztetett fajok közé. A világ állatkertjeiben is van vagy kétszáz belőlük, a jövő tehát biztos.
Hidegben emelkednekA budapesti Pálmaház lakóinak álláslehetőségük is lenne az Országos Meteorológiai Szolgálatnál, mert a hőmérőnél is megbízhatóbban jelzik az időjárást. Ha épp nincs eléggé melegük, képesek a plafonig mászni, és ott reménykedni egy kis napsütésben, nyáron viszont a talajszinten találkozhatunk velük, hevesen legyezik magukat a szárnyukkal, és pihegnek.
Amikor felkerestem őket, egyikük épp a mennyezetre szerelt vízcsapon végzett tornamutatványokat, míg ketten egy vas csigalépcsőn csüngtek, kellő közelségben az etetőtálhoz. Persze nem kell félteni őket, csukott szemmel is rátalálnának az ennivalóra, köszönhetően az ultrahangos tájékozódási képességüknek. A belső lokátornak a rovarevő denevérek veszik igazán hasznát, mert nekik éjszakai sötétben is le kell vadászni a repülő vacsorát.
Mielőtt furcsállnák, hogy milyen szerzet is a repülőkutya, egy hír a közelmúltból: Lara Gut, az idei franciaországi sívilágbajnokság egyik menője arra fogta jó teljesítményét – ezüstérem lesiklásban és szuper-kombinációban –, hogy szülei tanácsára fejjel lefelé néz televíziót, mert az rendkívüli módon fejleszti az egyensúlyérzékét. Van mit tanulnunk Bendegúzéktól!
* * *
A zoona című sorozat előző része: Sokat költenek Budapesten az afrikai vendégek
A sorozat aloldala az eddig megjelent cikkekkel
Ha többet, rendszeresebben szeretne tudni rólunk, csatlakozzon a zóna-olvasók iwiw-klubjához!
