Jézus Krisztus gyíkjánál járt vendégségben a zóna állatkerti riportere. A sisakos baziliszkusz népi neve nem véletlen, a legnagyobb attrakciója, hogy képes a vízen járni. És Bokros Lajossal is vannak rokon vonásai: például egykoron mindkettejüket démonizálták.
„Ne örülj annyira, Filisztea földje, hogy összetört a pálca, amely vert. Mert a kígyó magvából vipera támad, annak meg szárnyas sárkány lesz az ivadéka.”Ézsaiás 14:29 Mivel a múlt héten egy
ördögi denevérről volt szó, most jöjjön a másik oldal, egy állat, akit csak úgy emlegetnek: Jézus Krisztus gyíkja. Pedig a sisakos baziliszkusz nem vallásos, ellentétben a természetes élőhelyén, Közép-Amerikában élő emberekkel, akik a hüllő képességeit látva nevezték Krisztus gyíkjának a baziliszkuszt.
Élénkzöld barátunk ugyanis kiválóan jár a vízen, talán gyorsabban is, mint a nagy előd. Más hasonlóságot én nem fedeztem fel, mert a fővárosi állatkert Pálmaházában pihegő baziliszkuszok épp sziesztáztak. Mindhárom érintett terráriumban pihenő volt, mozgást egyedül ott regisztráltam, ahol párok éltek, a nőstény ugyanis rámászott a hím hátára. Ez nem is olyan sima, mint más pároknál, mert a hímek tarajszerű sisakot viselnek a fejükön és a hátukon is.
AlámerülniFáradtságuk érthető, a trópusi klíma sokat kivesz a hüllőből. Harminc fok, nyolcvanszázalékos páratartalom. A szabadon élő baziliszkuszok az esőerdők fáin tengetik napjaikat, gondosan ügyelve arra, hogy biztonságot jelentő víz legyen a közelben. Veszély esetén aztán a mélybe vetik magukat, és a tó vizének tetején rohannak el, az üldözőre pedig ugyanaz vár, mint Bokros Lajosra, az MDF EP-listavezetői pozíciójának várományosára: megtorpan, vagy elmerül.
Közös pont Bokros és a baziliszkusz életében, hogy régebben démonizálták őket. A bajszos pénzügyes a rendszerváltás utáni politikusok népszerűségi rangsorának abszolút mélypontjait is megjárta, a sisakos hüllőkről pedig azt tartották a középkorban, hogy a „félelmetes, kakasfejű, kígyótestű szörny szájából lángok csapnak ki, méregfoga van és halálos pillantása”. A baziliszkuszok még a nevüket is azért kapták, mert őket tartották a kígyókirálynak. (A bazileosz szó görögül kis királyt jelent.)
A cikk folytatása...
MindenevőkViszont a baziliszkuszok – Bokrossal ellentétben – nem dolgoztak Horn Gyulának, nem írtak szamizdatokat Rikárdó Dávid néven, ahogy Bokros tette. De azért nekik is vannak furcsa tulajdonságaik, a hímek hajlamosak arra, hogy háremet tartsanak a nőstényekből, ráadásul a mindenevő állatok közé tartoznak, mert a rovaroktól a kisemlősökön át a gyümölcsig és a virágokig bármivel jóllaknak.
Gyíkként is hajlamosak tojást tojni, alkalmanként akár tizenötöt is, hogy aztán a földbe ásva keltessék ki. Így fordulhat elő, hogy egy alomból akár hónapos különbségekkel is születhetnek kis baziliszkuszok, mert a földből nyert hő kevésbé egyenletesen érkezik, mintha a hüllők kotlanának a tojásokon. A fővárosi állatkertben külön hüllőóvoda van, ahol az apróságok lámpafényben sütkérezve várják, hogy felcseperedjenek.
A hatvan-hetven centis gyíkokkal nemcsak az állatkertben, hanem magánszemélyeknél is találkozhatunk, a házi terráriumukat kellően felfűtve egyre többen vállalják, hogy felnevelnek egy-egy baziliszkuszt. A hobbiterraristák sok jót mondanak a látványos hüllőkről (igaz, a hímek eléggé kényesek saját területükre), arra azonban a leírások többsége figyelmeztet, hogy a sisakos csöppségek nem kimondottan házi kedvencként viselkednek, és a harapásuk igenis fáj.
CsontháborúA zöldes, néhol türkizben játszó baziliszkuszokat a 19. század egyik híres dinoszauruszkutatója, Edward Drinker Cope fedezte fel, aki tevékeny részt vállalt a csontháború kirobbantásában. Ez a furcsa versengés Cope és Othniel Charles Marsh között zajlott, azon versenyeztek, melyikük bukkan a legtöbb és legszenzációsabb új dinoszauruszleletre. A harc persze azonos erkölcsi magasságokban zajlott, mint egy országgyűlési választás Magyarországon, volt megvesztegetés, lejáratás, lopás és személyes támadás.
A rivalizálás eredményeképp Marsh vezette le elsőként, hogy a madarak a dinoszauruszokból fejlődtek ki; míg „Cope törvénye” azt állapította meg, hogy egyes fajok idővel egyre nagyobb méretűvé váltak. A csontháború végére körülbelül százötven faj vált ismertté a kövületeknek, fosszíliáknak köszönhetően, ami, higgyék el, nem rossz arány, ha azt nézzük, hogy a magyar választásokon mennyi őskövület kerül elő.
* * *
A zoona című sorozat előző része: Bendegúz, az ördög vegetáriánus gyermeke
A sorozat aloldala az eddig megjelent cikkekkel
Ha többet, rendszeresebben szeretne tudni rólunk, csatlakozzon a zóna-olvasók iwiw-klubjához!
