A miniszterelnök számára a blogírás olyan napi rutinná vált, mint a fogmosás – hallható az interjúban, amelyet Gyurcsány Ferenc adott blogja új fenntartójának, a Kapcsolat.hu-nak. A zóna jó fogorvosként megnézte, hogyan is mosott fogat kormányfő; mit mond a 425 bejegyzés a miniszterelnökről. A blog első két évét vizsgáltuk számítógépes nyelvészeti-szövegelemzési módszerekkel.
„Kedves Netpolgár!” – ezzel a megszólítással indult Gyurcsány Ferenc blogja 2006. január 31-én. Alig több mint két hónappal a országgyűlési választások első fordulója előtt még úgy tűnt, a miniszterelnök a fiatalok megszólítására fogja használni az internetet, és a választások után elhal, vagy csak szórványosan frissül majd a napló. Két évvel később, a Kapcsolat.hu-nak adott interjúban Gyurcsány Ferenc azonban azt mondja: már akkor tudta, ha egyszer elkezdi, nem hagyhatja abba, amikor kommunikációs stábjával még csak gondolkodott a blog indításán.
Mára már teljesen beépült a napi rutinjába is. A miniszterelnök rendszerint hajnalban vagy reggel, ritkábban délelőtt mondja diktafonra gondolatait. A begépelt szöveget Keszthelyi András, a kormányfő főtanácsadója ezután – a kormányszóvivői iroda tájékoztatása szerint az élőbeszéd jellegzetességeinek kiszűrésével – megszerkeszti. Címeket ad, kiemelést készít, s ha változtat a szöveg szerkezetén, akkor visszaküldi a miniszterelnöknek ellenőrzésre, de arra nem kaptunk választ, hogy ez mekkora változtatást jelent. Az írás általában délután két órára kerül fel a webre, és a kormányszóvivői iroda szerint olyan még nem fordult elő, hogy valamiért nem jelent meg egy-egy bejegyzés. Legfeljebb akkor, ha előre közlik, hogy Gyurcsánynak nincs rá ideje, mert például külföldön tartózkodik. S hétvégén sem ír naplót.
A blogoló miniszterelnök új netes főhadiszállása májustól a Kapcsolat.hu, amely 2007 végén jött létre, tulajdonosa pedig az MSZP által alapított Táncsics Mihály Alapítvány. A kuratórium elnöke és a szervezet alapítója Baja Ferenc volt, aki az április végi kormányátalakításkor a kormányfő kérésére lemondott posztjáról. Az Amőba, amelyet Gyurcsány Ferenc Lendvai Ildikóval és Hiller Istvánnal közösen hozott létre 2005 februárjában, eddig otthon adott blogjának, ám most megszűnt, s a Kapcsolat.hu-ra mutató linket találni csak rajta. (Februárban lemondott az alapítvány kuratóriumi elnöke, Horváth Lóránt, indoklása szerint azért, mert nem kapott segítséget az alapítvány pénzügyeinek rendezéséhez, az Index szerint százmilliós adósságot halmozott fel az Amőba.)
Alábbhagyó lendület vagy kommunikációs jó tanács? A miniszterelnöki blog viszont ma is létezik, sőt Gyurcsány imázsának részévé vált. Pedig eleinte sokszor új információk bejelentésére használta az internetes kommunikációs csatornát: blogjában közölte például a
madárinfluenza hazai megjelenését. Az utóbbi időben – talán az éles kritikák miatt – nem fordult elő hasonló eset. Hírértékű, magyarázó politikai kommentárok helyett a blog egyre inkább blogosodik.
Szembetűnő például, hogy a bejegyzések néhány hónap leforgása alatt egyre rövidebbek lettek. Ez a tendencia 2006 augusztusában kezdődött, amikor a Gyurcsány család kéthetes balatoni nyaraláson volt. Néhány adat: a miniszterelnök a blog indulása után százezer karakternél is többet írt havonta (februárban 124 ezer, márciusban 107 ezer karaktert), augusztusban viszont már csak harmad-negyed ennyit, 36 ezer karaktert. Később ez állandósult, elvétve írt jelentősen többet.
A cikk folytatása...
A bejegyzések rövidülésének szerintünk két oka lehet: alábbhagyott a kormányfő naplóírási kedve, vagy kommunikációs stábja azt javasolta neki, hogy könnyebben emészthető, rövidebb bejegyzéseket tegyen.
A
leghosszabb bejegyzés 2006. október 12-én kelt, Gyurcsány aznap azt az írását adta közre, amelyet az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése utáni hétvégén, egy héttel az önkormányzati választások előtt írt.
„Akkor – írja – többek tanácsára nem közöltem az eredetileg blogbejegyzésnek készült írást, most viszont már semmi okát nem látom annak, hogy a szöveg fiókban, illetve számítógépes memóriában maradjon.” Ezenkívül a leghosszabb bejegyzések csapongók, általában négy-öt témát is érintenek.
2006. február 3-án Dávid Ibolyáról, a futásról, a magyar sajtóról, az egészségügyről és a rákról (általánosan és a családjában is) ír, s néhány mondat erejéig más témák is felbukkannak. Két nappal később a bálozás, a hazafiság, a politikusi szakma és a nyilvános beszéd, valamint az országos lista alkotja a bejegyzés gerincét.
Azt, hogy számos téma kerül elő egy-egy bejegyzésben, a szósűrűségi arány is jelzi. Ez a szám azt mutatja meg, hogy mennyire ismétli önmagát az író. Úgy kapjuk meg, hogy az adott egységben szereplő különböző szavak számát elosztjuk az összes szó számával. Minél magasabb, annál választékosabban fogalmaz az író, de az is okozhatja a magas szósűrűségi arányt, hogy több téma is szóba kerül. Gyurcsány Ferencre pedig jellemző, hogy egy bejegyzésben négy-öt, de akár több témát is érint.
Jönnek a reformok, nehezedik a stílusMíg a bejegyzések egyre rövidebbek lesznek, addig a nehéz szavak aránya, illetve a szavak átlagos hossza folyamatosan nő a két év alatt. Nehéz szónak a három vagy több szótagból álló szavakat nevezik, a grafikonon található százalékos arányt úgy kapjuk meg, hogy az adott szövegben szereplő nehéz szavak számát elosztjuk az összes szó számával. Jól látszik, hogy a blog indulásakor 35 százalék volt ez az arány, két év után pedig felkúszott 42-re.
Ez azzal magyarázható, hogy a miniszterelnök a könnyedebb témák mellett olyan ügyekről is ír, amelyek magukkal hozzák a nehéz szavakat: reformok elmagyarázása, önkormányzati választás stb. A nehéz szavak miatt Gyurcsány stílusa is „nehezebbé” válik, hiszen a kormányzati/politikai témák gyakoribb megjelenése azt is magával hozza, hogy a szavak átlagos hossza megnő, hiszen a „demokrácia”, „szocializmus”, „egészségügy” vagy „szélsőjobboldal” szavakat nehéz rövidebb szinonimákkal helyettesíteni. A kezdeti átlagos szóhosszúság 5,7-5,8 karakterről fokozatosan 6,1-6,2 karakterre nőtt. Ez kicsit kevesebb, mint tízszázalékos különbség.
Érzelmi polaritás és intenzitás A Gyurcsány-blog érzelmileg legnegatívabb időszaka 2006 harmadik negyedévére esik – ez számítógépes érzelemvizsgálatból derült ki. Ez a módszer kigyűjti az összes szubjektív kifejezést, majd töltés szerint osztályozza. Az érzelmi polaritás a pozitív és negatív kifejezések egymáshoz viszonyított arányát mutatja, értéke +1 és –1 között változhat. Ha –1 lenne az értéke, akkor az összes felismert szubjektív kifejezés negatív lenne, 0 esetén ugyanannyi pozitív és negatív kifejezést tartalmaz a szöveg, +1 esetén pedig minden szubjektív kifejezés pozitív lenne.
A Gyurcsány-blog legtöbb negatívumot közvetítő időszaka gyakorlatilag egybeesik az őszödi beszéd kiszivárgásával, júliustól szeptemberig volt a blog legnegatívabb időszaka, és ez csak kis mértékben változott a rákövetkező három hónapban. A havi bontásban jól látszik, hogy 2006 szeptembere a második legnegatívabb hónap a két év alatt (2007 januárja érzelmi polaritás szempontjából parányival volt csak negatívabb). Ráadásul úgy, hogy ez egy érzelemgazdag időszaknak számít, hiszen a szubjektív kifejezések száma meglehetősen magas (402 szubjektív kifejezés a hónapban, az utána következő időszakban sosem fordul már elő ennyi), ami már csak azért is jó az elemzés szempontjából, mert a nagyobb minta pontosabb képet ad.
A két legnegatívabb bejegyzés
Kádár János sírjának feldúlásáról, illetve
a Mikulásról és az egészségbiztosításról szól. Pozitív bejegyzésből és +1-es polaritásúból jóval több van, ilyen például a
Tisza Katával randevúztam tegnap vagy
a magyar külpolitikáról szóló írás.
Szófelhő és mondateső Politika, ország, párt, ember – néhány a miniszterelnök által leggyakrabban használt szavakból. A szógyakorisági vizsgálat megmutatja a leghangsúlyosabb témákat, az időben változó szófelhővel pedig az is nyomon követhető, hogyan változtak a témák a hónapok során. (Az ábrán csak a tartalmas szavak szerepelnek, az általános vagy csak nyelvtani funkciót betöltő kifejezések nem.) Az ábrázolásmód arra is alkalmas, hogy az újabban felbukkanó, illetve a régi kifejezéseket megkülönböztesse: az újabb szavak sötétebbek, a régebbiek világosabbak, szürkébbek. A szófelhőn végig lehet követni a politikai élet eseményeit és a kormányfő magánéletét.
A mindvégig hangsúlyos politika szó mellett 2006 februárjától májusig a program, illetve a kormányprogram szavak hangsúlyosak – ezek később is megmaradnak, ám a „reformnak” nyoma sincs. Nem sokkal az országgyűlési választások után, júniusban bukkan fel a reform szó, és egy hónappal később már nagyobbra nő, mint a program. Igaz, a fut szó ebben az időszakban is igen jelentős, a néhány leggyakoribb kifejezés között van. A szeptember fontos szava természetesen a „beszéd” és a „beszél” is.
Az egészségügy többé-kevésbé végigkíséri a blogot, hol markánsabb, hol visszafogottabb formában, ám 2007 decemberére, a pénztártörvény megszavazására csúcsosodik ki igazán: biztosítás, biztosító, egészségügy, rendszer, kockázatközösség, szolgáltatás, egészségbiztosítás szerepel a gyakori szavak listáján. Érdekes, ahogyan a gárda és a fasiszta szó felbukkan, majd eltűnik 2007 augusztusában. A Fidesz és a magyar is hangsúlyosabb ebben a hónapban, mint korábban.
Térkép e politikai táj A Gyurcsány-blog kétéves termését az asszociációk szempontjából is megvizsgáltuk. A módszer azon alapul, hogy ha két szó rendszeresen előfordul egy mondatban, akkor tartalmi-asszociációs összefüggés van közöttük. Természetesen minél gyakrabban fordul elő ez, annál erősebb a kapcsolat – az asszociációs térképen ezt vastagabb vonal jelöli. Vizsgálatunkban a négy parlamenti párthoz, illetve a bal- és jobboldalhoz társított leggyakoribb fogalmakat kerestük.
A blogszerzők gyakran saját magukról írnak, nincs ez másképp Gyurcsány Ferenc esetében sem, a miniszterelnök viszont jóval többet beszél a Fidesz elnökéről, mint a szocialista párt első emberéről. Az ellenzéki párt alighanem örömmel nyugtázza, hogy a naplóban a Fideszhez kötődik leginkább a magyar kifejezés, bár az MDF-hez is vezet néhány szál.
Az MSZP-hez viszonylag sok olyan kifejezés kapcsolódik, amely a pártéletre, -szervezetre vonatkozik: kongresszus, konferencia, ülés, rendezvény, központ.
Ha a jobb- és baloldalra vonatkozó asszociációkat nézzük, némiképp megfordul a helyzet: legalább kétszer olyan erősen kötődik a baloldalhoz a magyar szó, mint a jobboldalhoz. Gyurcsány Ferenc naplójában leginkább a radikális és a nemzeti jelzőt társítja a jobboldalhoz, míg a baloldal szavai – szerinte – a demokratikus, az erős és a támogató. És hogy mi köti össze a két tábort? A magyar, a politika, az erő és önmaga. Hogy ez a kapocs elegendő-e, ahhoz le kell vennünk a fogorvosi köpenyt.
A számítógépes elemzések elkészítéséért köszönet Miháltz Mártonnak, a MorphoLogic Kft. munkatársának. Az elemzésekhez és az ábrákhoz felhasználtuk Chirag Mehta tagline programját, a BME MOKK hunpos programját, valamint a Pajek programot.
