Magyarországon mintegy kétezer embernél fedezik fel a betegséget, közülük több mint ötszázan bele is halnak a szövődményekbe. A súlyos áttétek miatt ugyanis a melanóma igen veszélyes.
Az ultraibolya sugárzás a látható fénynél rövidebb hullámhosszú elektromágneses sugárzás. Három fő típusa van: a kisebb energiájú UV-A (315–400 nanométeres hullámhosszal) károsíthatja a kollagénrostokat és a bőrben lévő A-vitamint, és mivel eljut a kötőszövetekig, illetve a véredényekig, a bőr túl korán elveszítheti rugalmasságát, ráncosodhat. Az UV-A sugárzás gyors, de gyorsan elillanó barnulást okoz, mivel a bőr felső rétegeiben meglévő pigmentet, a melanint aktiválja. A melanin mennyisége határozza meg a bőrünk színét (minél több van belőle, annál sötétebb), és védi a bőrt a napsugárzástól és az UV-fénytől.
A rövidebb hullámhosszú (280–315 nanométeres), de nagyobb energiájú UV-B fény jóval hosszabb ideig tartó barnaságot okoz, mivel serkenti az új melanin termelődését, sőt a bőr megvastagodásához vezet – ez a szervezet védekező reakciója a további károsodás ellen. Sajnos a defenzíva nem tökéletes, ezért ha túl sok UV-B sugárzás éri a bőrt, akkor nemcsak leégünk, hanem a bőrrák kialakulásának esélye is megnő. Károsítja a bőrsejtek DNS-ét, ami mutációkhoz és rákos elváltozásokhoz vezethet. A bőr ráadásul nem felejt: a sugárzás nem „nullázódik le”, hanem összeadódik életünk során.
Úgy tartják, hogy a vékonyodó ózonréteg miatt több ultraibolya sugárzás jut el a Földre, így egyre veszélyesebb kitenni magunkat a napsugaraknak. Korábban azt javasolták, 11 és 14 óra között ne menjünk napra, most már 10 és 16 óra közé teszik ezt az időszakot. Ám nem biztos, hogy a mesterséges fénnyel jobban járunk. Az már kiderült, hogy a szoláriumozással sem kerülhetjük el a káros sugarakat, és egyes kutatások szerint azoknál, akik 35 éves koruk előtt rendszeresen szoláriumoztak, 15 százalékkal nő a melanóma kialakulásának valószínűsége.A cikk folytatása...
HIRDETÉS






