domainipar
Tizennégy év után újra bővül a gyökérzóna. A 2012-es kör a legjobb kézikönyv.
Az új gTLD-k pályázata 2026. augusztus 12-én zárul. A 2012-es több mint 1200 új végződés tapasztalataira épülő szabályok szigorúbb ellenőrzést és támogatást vezetnek be. Az októberi pályázati lista az iparág jövőjét is jelzi majd.
Az internet legfelső szintje ismét megnyílt az új pályázók előtt.
Tizennégy év telt el az előző jelentkezési kör óta. A mostani pályázati időszak augusztus 12-én zárul.
227 ezer dolláros elbírálási díj ellenében bármely szervezet jelentkezhet egy új domainvégződésre – vagyis megszerezheti az internet névterének legfelső szintjén egy saját végződés üzemeltetésének jogát.
Legutóbb, 2012-ben 1930 pályázat érkezett. Akkor még mindössze 22 általános célú (generikus) legfelsőbb szintű névtér létezett.
Az akkor megszerzett új végződések többségét valószínűleg soha be sem írtad a böngésződ címsorába.
A 2012-es kör eredményeként több mint 1200 új TLD került a gyökérzónába. Köztük közel száz olyan is, amely nem latin írásrendszert használ. Az első ilyen végződést – egy arab nyelvű domaint – 2013 októberében delegálták, tizenhét hónappal a pályázati határidő lejárta után.
Ennyi idő távlatából már nem azt érdemes vizsgálni, hány új végződés született, hanem azt, mi lett belőlük.
2025 végén a .com önmagában 161 millió regisztrált domainnevet szolgált ki. Ez több mint háromszorosa annak a 47,8 milliónak, amelyet a 2012-es körben létrejött összes új végződés együtt ért el.
A márkák számára létrehozott saját végződések még gyengébben teljesítettek.
Egy 2024 végi iparági összesítés szerint a csaknem ötszáz delegált márkavégződésből körülbelül százharmincat időközben visszaadtak vagy megszüntettek. A megmaradtak közül pedig mintegy százhuszonhat mindössze egyetlen domainnevet tartalmazott: azt a kötelező helykitöltő rekordot, amelyet az ICANN szerződése előír.
A gyakorlatilag üresen maradt márkavégződések története önmagában is megérne egy külön elemzést.
Most azonban nem az egyedi történetek a fontosak, hanem az összkép.
A 2012-es kör eredményeiből világos mintázatok rajzolódtak ki. Ezek a mintázatok ráadásul már nagyon korán kialakultak.
Azok a márkavégződések, amelyek mögött nem állt valódi átállási stratégia, szinte kivétel nélkül megrekedtek, függetlenül attól, melyik iparágról volt szó.
Azok az általános jelentésű végződések pedig, amelyek mögött nem volt működő értékesítési csatorna, ugyanilyen következetesen üresen maradtak, még akkor is, ha maga a szó vonzó volt.
A kudarcok nem véletlenszerűek voltak. Jól felismerhető típusok ismétlődtek, és ezek már magukból a pályázatokból is kiolvashatók voltak.
A 2026-os kör egyik legérdekesebb sajátossága éppen az, hogy ezek a tapasztalatok már a szabályokban is megjelennek.
Az ICANN hivatalosan Applicant Guidebooknak, vagyis pályázói kézikönyvnek nevezi az új szabálykönyvet.
Ha azonban a 2012-es kör felől nézzük, ez valójában nem egyszerű útmutató, hanem az előző pályázati kör tanulságainak összefoglalása.
A végleges változat 2025 decemberében jelent meg.
Három különösen fontos szabály szinte közvetlenül a 2012-es tapasztalatokra reagál.
Zárt generikus végződések
2012-ben több vállalat is arra pályázott, hogy olyan köznyelvi szavakat, mint például a .book vagy a .search, kizárólag saját használatú névtérként működtethessen – méghozzá azért, mert az akkori szabályok ezt nem tiltották.
A tiltást végül visszamenőleg vezették be, amikor a pályázatok már bent voltak, a végződések sorsa pedig a levegőben lógott. Amikor az ICANN igazgatótanácsa 2024 januárjában megerősítette, hogy ez a modell az új körben is tiltólistán marad, a .search és a .book még mindig nem indult el.
Így fordulhatott elő, hogy egy évtizeddel korábban megvásárolt köznyelvi szavakat egy utólagos szabálymódosítás miatt lényegében befagyasztottak.
Ezúttal a tilalom már a rajt előtt bekerült a kézikönyvbe: zárt generikus végződésre egyszerűen nem lehet pályázni, kivéve, ha az átmegy egy közérdekűségi vizsgálaton – ilyen pedig a gyakorlatban nincs.
A fontos tanulság nem maga a tiltás, hanem az, amit elárul.
Ami ebben igazán érdekes, az a szabály mögötti hallgatólagos beismerés: 2012-ben a legnagyobb rizikót maga a szabályozás jelentette, hiszen a feltételek a pályázatok benyújtása után változtak meg.
Technikai háttérszolgáltatók
2012-ben a technikai kapacitás megléte mindössze egy papírra vetett ígéret volt a pályázatban: minden jelentkező leírta, milyen rendszert szándékozik üzemeltetni, az értékelők pedig elolvasták és elhitték.
A 2026-os rendszer alapvetően más logikát követ.
Az ICANN még a pályázati időszak megnyitása előtt értékelte és minősítette a technikai szolgáltatókat. Az első jóváhagyott Registry Service Provider (RSP) lista 2026. január 30-án jelent meg, három hónappal azelőtt, hogy egyetlen pályázatot is be lehetett volna nyújtani.
A pályázóknak már csak ezek közül a minősített szolgáltatók közül lehet és kell választaniuk.
Ők biztosítják majd a nyilvántartási rendszert, a DNS működését és a DNSSEC-aláírást – vagyis mindazt a háttér-infrastruktúrát, amely nélkül egy új TLD nem kerülhet be a gyökérzónába.
Aki dolgozott már nyilvántartói infrastruktúrával, az pontosan érti ennek jelentőségét.
Maga a domainvégződés csupán a látható része a rendszernek. Az igazi értéket és a működés biztonságát a háttér-infrastruktúra adja. A végződés maga a kirakat, a háttérrendszer pedig az üzem.
Hamarosan több száz új végződés jelenik meg a piacon. Az üzemeltetés azonban továbbra is néhány nagy szolgáltató kezében marad. A látható piac egyre szélesedik, miközben a technikai háttér egyre inkább koncentrálódik.
A belépődíj
A 2012-es pályázati kör egyik legkeményebb eszköze az aukció volt.
Ha ugyanarra a végződésre több pályázó is igényt tartott, és nem tudtak megegyezni, az ICANN árverést rendezett közöttük.
Tizenhat végződés sorsa dőlt el így, a licitálás pedig mintegy 225 millió dollár bevételt eredményezett, amit aztán egy elkülönített alapban tartottak.
Most ez az alap finanszírozza az új kör hozzáférési (esélyegyenlőségi) programját.
Az igazgatótanács 2024 szeptemberében 5 millió dollárt csoportosított át belőle a pályázói támogatási programba (Applicant Support Program), 2026 márciusában pedig további 4,9 milliót. Ez az összeg legfeljebb 75 támogatott pályázó elbírálási díját fedezi 75–85 százalékos kedvezménnyel, ezen felül pedig licitkedvezményt és csökkentett üzemeltetési díjakat is biztosít számukra.
Március 19-én már 75 támogatási kérelem szerepelt a rendszerben.
Különös fordulat: az a pénz, amelyet egykor vállalatok egymás túllicitálására költöttek ugyanazért a végződésért, most azoknak a pályázóknak a belépőjét fizeti, akiket a régi, magas díjak teljesen kizártak volna.
Mindhárom szabály ugyanabba az irányba mutat: az új rendszer a kockázatokat már a folyamat legelején kezeli.
A tiltott pályázattípusok már a jelentkezési időszak megnyitása előtt egyértelműek.
A támogatási döntések pedig még a pályázati ablak megnyitása előtt megszülettek. Maga a támogatási program 2024 novembere és 2025 decembere között fogadta a jelentkezéseket, vagyis jóval azelőtt lezárult, hogy az általános pályázati időszak elkezdődött volna.
A 2026-os kézikönyv ezért nem egyszerűen új szabályokat tartalmaz.
Sokkal inkább a 2012-es kör tapasztalatait építi be a rendszerbe.
Ezért lesz érdekes az idei október: a közzétett lista lényegében egy nyilvános előrejelzés lesz.
Nagyjából kilenc héttel a pályázati időszak lezárása után az ICANN nyilvánosságra hozza az összes megpályázott végződést. Ez a Reveal Day, amelyet a jelenlegi ütemezés szerint október közepére terveznek.
Ekkor egyszerre válik láthatóvá minden igényelt végződés és minden pályázó neve.
A két időpont között az ICANN csak adminisztratív ellenőrzést végez.
Ha a céged neve egy másik pályázó kérelmében szerepel a listán, akkor onnantól ketyeg az óra: a végződések listáját a Reveal Day után két héttel véglegesítik, ezt követően pedig megnyílik az ablak a kormányzati kifogások (Early Warnings) és az egyéb hivatalos panaszok előtt.
A lista átnézése egyetlen délután alatt megvan, de a Reveal Day dátumát már most érdemes beírni a naptárba, mert ezzel indul a kifogásolási időszak. A kifogásolási határidők rövidek és szigorúak; nem fogják megvárni, amíg a céges jogi osztály befejezi a negyedéves átvilágítását. Aki nem jogosult hivatalos kifogást benyújtani, annak lényegében csak a nyilvános véleményezési időszak marad.
A vitás helyzetekre ezúttal van mentőöv: az a pályázó, akinek a végződése ütközik egy másikéval, a Reveal Day után tizennégy napon belül átválthat egy előre benyújtott tartalékvégződésre. Aki pedig józanul felméri, hogy nincsenek esélyei, akár teljesen ki is szállhat – a szabályok ehhez előre rögzített, háromlépcsős visszatérítési rendszert biztosítanak.
Minden más kérdésben a kézikönyv már kevésbé ad kapaszkodót.
Maga a végződés neve szinte semmit nem mond; a 2012-es kör tökéletesen bebizonyította, hogy egy jól hangzó végződés önmagában még nem mozgatja meg a piacot.
Az előzetesen minősített nyilvántartói háttérszolgáltató (RSP) ma már alapkövetelmény, nem versenyelőny. A pályázókat valójában az az egyetlen kérdés választja el a sikertől vagy a bukástól (mint ahogy a szellemvárosok esetében is történt): van-e a pályázón kívül bárki másnak valódi oka arra, hogy ezt a végződést használja?
Éppen erre a kérdésre nem tud választ adni a szabálykönyv.
A szabályok a kínálati oldal problémáit kezelik: ki pályázhat, milyen feltételekkel, milyen infrastruktúrával és mekkora költséggel.
A keresletet azonban nem lehet szabályozni.
Ezért fordulhat elő újra, hogy egyes végződések papíron sikeres pályázatok lesznek, a gyakorlatban viszont soha nem épül köréjük valódi ökoszisztéma. Szellemvárosok lesznek.
A 2012-es kör tanulságai ebből a szempontból ma is jól használhatók.
Ha márkavégződésről van szó, azt érdemes vizsgálni, hogy valóban készül-e rá a szervezet, vagy csak megszerzi a lehetőséget, lefoglalja a nevet.
Ha általános jelentésű végződésről van szó, a generikus szó mögött a működő értékesítési hálózatot keresd. Rendelkezik-e a pályázó olyan értékesítési csatornákkal és regisztrátori kapcsolatokkal, amelyek révén a végződés ténylegesen eljut a felhasználókhoz?
Ha közösségi végződésről beszélünk, akkor azt kell feltenni kérdésként, hogy a hivatkozott közösség egyáltalán létezik-e a pályázati dokumentáción kívül.
A naptár is segít a várakozások reális kezelésében.
Azok a pályázatok, amelyekkel kapcsolatban sem vita, sem kifogás nem merül fel, várhatóan 14,5–19,5 hónappal a Reveal Day után kerülhetnek be a gyökérzónába. Ez azt jelenti, hogy a legkorábbi delegálások 2027 végére várhatók, a tényleges indulások többsége pedig már 2028-ra esik.
Amit októberben látunk majd, az még nem új termékek listája – egyelőre csak szándéknyilatkozat. A következő évek lehetséges piacának első nyilvános pillanatképe.
Tizennégy éve az iparág kincses térképként olvasta a nyilvánosságra hozott listát, és úgy is árazta be. Azóta kiderült, hogy a lista valóban előre jelezte a főbb trendeket. Nem minden egyes végződés sorsát, hanem azt, hogy mely típusú végződések bizonyulnak életképesnek, és melyek nem.
Idén októberben ismét egy ilyen előrejelzést kapunk. A különbség az, hogy ma már azt is tudjuk, hogyan érdemes olvasni.
A 2026-os szabálykönyvből kirajzolódik, hogy milyen tanulságokat vont le az ICANN a 2012-es körből.
Az első bővítési kör kísérlet volt. A mostani már nem a lehetőségekről, hanem a tapasztalatokról szól.